A HVG Ingatlan Plusz című, évente egy alkalommal, ősszel megjelenő tematikus magazint 2019 és 2021 között mint felelős szerkesztő írhattam munkatársaimmal és újságíró kollégáimmal.

Nyíregyházi otthonából a debreceni irodájába tarott Tisza András, építész, mikor tervezési elveiről, munkáiról, az anyaghasználatot érintve „kedvenc” színéről, és nem utolsó sorban az építészeti minőség fontosságáról, jelenkori helyzetéről beszélgettünk.

Idilli természeti környezetben, rendhagyó térrendezéssel és a megbízóval közös döntések sora mentén épült Biatorbágy frissen átalakuló részén az egyesek szerint tobozra hasonlító családi ház. Az elnevezését formája, valamint a homlokzaton és a tetőn megjelenő szálcement pala összképe ihlette. Az épület kapcsán beszélgettünk a tervezőkkel, ifj. Szakál Ferenccel és Cserháti Csinszkával.

„Soha nem sikerült annak a gondolatnak győznie, hogy egyenletes fejlődésre van szükség, de a 2019-ben indult „élénkítés” annyira jól sikerült, hogy részben ennek hatására a lakásárak a duplájukra emelkedtek. Egy fiatal párnak, aki családalapításban gondolkodik, kiszámítható körülményekkel kell tudni számolni – ehhez társadalmi konszenzus kell és nem egyre nagyobb kedvezményeket ígérő ötletelés.” – Megjelent az Építési Piaci Prognózis 2022-2025.

Tóth Balázs írása

Építési prognózis / Visszaesés / Áru - és szakemberhiány

Túlélénkítés után 

Rajki Diána – HVG Trend, 2022. március 31.

A választások kimenetelétől és a háborútól függetlenül nem könnyű évek elé néz a magyar gazdaság, és ezért nehéz helyzetben lesznek az otthonteremtésben gondolkodók is. 

A világpiaci alapanyagárak és beszerzési nehézségek, a választások közeledtével egyre színesebb hazai ösztönzők, és a mára extrém méreteket öltő munkaerőhiány hármasa határozza meg az építési piacot. De vajon melyik milyen mértékben hat az egyre feszítőbbé váló, és az állami beavatkozás rémével is fenyegetett piacra?

Ki végzi el a munkát? Az építésgazdaság szereplőit kérdeztük a nem szűnő szakemberhiányról.

Mi az egyes vidéki városok megtartó erejének, fejlődésének kulcsa? Újragondolt városszerkezet, zöld-, de még inkább barnamezős fejlesztések, természeti és épített örökség, a közlekedés – ezeket említik körképünkben vidéki nagyvárosok főépítészei.

A Covid átpozicionálta az otthon fogalmát: a bezártság színtere után a távoli munkavégzés
és a nyári szabadság helyszíne is lett. A nyaralópiac élénkülésén, a kertes házak növekvő népszerűségén túl sokaknak a lakáshoz tartozó erkély vagy terasz kínálja a „zöldítés” lehetőségeit.

Mitől okos az okos? Mennyire legyen az és mennyibe „kerüljön” most és holnap? A környezetre és a jövőre gyakorolt hatásokat figyelembe véve, nevezhetjük-e okosnak azt, ami úgy szolgálja a kényelmet, hogy a környezetet jobban terheli, mint az elődje?

A pazarlás visszafogásával jelentős eredmények érhetők el a környezetterhelés csökkentésében.

Jobban megéri az államnak ingatlant építeni, mint a lakosságnak.

Mennyiben hatott a pandémia a budapesti irodapiaci trendekre?

A világjárvány és az ezáltal megteremtődött új társadalmi normák rövid idő alatt változtatták meg a mindennapjainkat és alighanem hosszú távon formálták a gondolkodásunkat is.

Az évek óta tapasztalt munkaerőhiány mellett az építőipari piaci kedélyeket idén az egyes építőanyagok napi árazása és hiánya borzolta. A megoldások között az állami beavatkozás, a gyártói kapacitásbővítés vagy a kereskedelmi csatornák szigorúbb ellenőrzése is felmerült. Rajki Diána írása, amely a HVG Ingatlan Plusz 2022-ben jelent meg 2021 október 28-án.