A Covid átpozicionálta az otthon fogalmát: a bezártság színtere után a távoli munkavégzés
és a nyári szabadság helyszíne is lett. A nyaralópiac élénkülésén, a kertes házak növekvő népszerűségén túl sokaknak a lakáshoz tartozó erkély vagy terasz kínálja a „zöldítés” lehetőségeit.
Az elmúlt 5 évben – és talán részben ez is a környezettudatos szemlélet terjedésének „számlájára” írható – az évtizedek- kel korábban természetesnek vett konyhakertek ismét megjelentek az udvarokban. A tendenciát a járvány felerősítette. Ahogy sokan, mintegy az önfenntartás bizonyítékaként és szimbólumaként kenyeret kezdtek otthon sütni – minden talpalatnyi föld felértékelődött. A kertek mellett az erkélyre került pár tő paradicsom, egyes városrészekben pedig terjednek az ún. közösségi kertek, a környéken élők közös termelőterületei.
Magyarország a családi házakban lakók arányát tekintve (a sorházakat és az ikerházakat is ideértve) az Európai Unió élvonalába tartozik: mindössze a lakosság 27,4%-a él lakásban (Forrás: Eurostat 2019.). A belföldi nyaralás mint alternatíva, a kertes ház mint kényelmesebb otthoni munkahely, már tavaly tovább növelte a kerttel rendelkező ingatlanok népszerűségét. A balatoni ingatlanárak egyes területeken elérték a budapesti lakásárak szintjét, de tetten érhető az erkélyes lakások népszerűségének növekedése is.
A járványhelyzet alatt és annak enyhültével is sok helyen jellemzővé váló home office munkavégzés, a több otthon töltött idő miatt, az akár csak pár balkonládát jelentő „kertészkedés” szerepe egyre inkább az mindennapi élet részévé vált és úgy tűnik, marad is. Már a Covid első hullámánál csúcsot döntöttek az online vetőmag- és palántaforgalmazók, és nem meglepő módon a bezárások a kerti munkákhoz szükséges eszközöket kínáló üzleteket is.
A klímaszorongástól a kertekig
Mára minden, magára adó csatorna és véleményvezér sürgeti a szemlé- letváltást. A fiatal nemzedék számára pl. már természetes a szemét szelek- tív gyűjtése, de a téma iránti mind szélesebb néprétegek nyitottsága, és az információátadás döntő fontosságú.
Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a probléma megoldása a globális vállalatok feladata, hiszen annak okozásáért is döntően ők tehetők felelőssé. Ez részben igaz, de semmiképpen ne bagatellizáljuk el az egyén felelősségét. Szemléletes példával élt a TEDxDanubia, a klímaválsággal foglalkozó Countdown konferenciájának egyik előadója, Wégner Krisztina, a Kékbolygó Klímavédelmi Alapítvány szakértője „Ha ugyanabban a pillanat- ban minden ember a földön eldobna egyetlen műanyag palackot, az hétmilliárd darab lenne.”
Globálistól a személyesig
Az EU számos fővárosában folynak olyan programok, amelyek a közterek és a lakosság viszonyát igyekeznek megújítani, vagy a város jobb élhetőségét szolgálják. A gazdasági szereplők szintjén is leszögezhető: magára valamit adó cég, saját lehetőségein belül igyekszik a mai sürgető kérdésekre jó választ adni. A mindent átható gépesítés, sőt digitalizáció a kertet, zöldterületeket sem kerülte el. Ha olyan innovatív megoldásra, mint robotizált fűnyíró még nem minden háztartásban jut forrás, de a benzines kerti gépek helyett választott akkumulátoros gépek használata is előrelépés. Érdemes lehet ezek teljes ökológiai lábnyomát vizsgálni, bár leggyakrabban a károsanyag- és újabban a zajkibocsátásra szokás koncentrálni, ami a zöldterületeken talán még fontosabb, mint máshol. Ma már nemcsak ökológiai lábnyomot hagyunk, hanem zajnyomot is.
A zöldterületekhez, kertekhez kapcsolódó, profitorientált, akár saját területükön vezető szerepet játszó gazdasági vállalkozásokkal szemben is gyakorlatilag elvárás, hogy alacsony szén-dioxid-kibocsátású vagy éppen erőforrás-intelligens megoldásokkal szolgáljanak, koncepcióval, programmal álljanak elő: vannak famentes zsalutáblák, újrahasznosított alumíniumból készülő burkolatok, a polisztirol hőszigetelő anyag is teljes egészében újrahasznosítható, de a kertészkedés területén is vannak jó példák.
„A nemzetközi projekt, az ún. Csendes Város kezdeményezés a skandináv hagyományokat követi. A programban zajló innováció lehetővé teszi, hogy gépeink, a kisebb és nagyobb, vagy akár ipari felhasználás során keletkező zaj csökkentésével járuljanak hozzá az energiahatékonyság mellett sokkal ritkábban emlegetett zajterhelés globális csökkentéséhez” – mondta el Volonics Zoltán, a Husqvarna Magyarország Kft. értékesítési vezetője.
Kerti hasznos
Az egyéni tettek szintjén – fókuszálva továbbra is a kertekre – egy kis odafigyeléssel bárki a maga keretei között is ki veheti részét a globális megoldásból. Magyarországon a statisztikai adatok szerint évente közel kétmillió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, amelynek 20-21%-a, a háztartásokból származik. Ezek között van a zöldhulladék is, amelynek egy részét alternatívan felhasználva, akár saját készítésű komposztálóban érlelve, nemcsak e mennyiség csökkenthető, de kiváló tápanyagforrás készülhet a növényeknek.
Egyre ritkább, hogy az őszi avar égő illata tölti be a levegőt, hiszen az környezetszennyező hatása miatt már tilos. De akkor mégis mit kezdjünk az avarral? Az egyik megoldás, hogy semmit. Ugyanis a kertben hagyva még védi is az alatta lévő növényzetet a téli hidegtől. Ráadásul, ha tavaszig kint hagyjuk, már félig komposztálód va eleve kevesebb hulladék lesz belőle, de a kerti talaj frissítéséhez is remek adalék. Ha már a kertészkedésnél tartunk: egyre több helyen bukkannak fel az ún. magaságyások, aminek a kényelmesebb, hajlongás nélküli kertészkedés csupán az egyik előnye. Komposzttal kiegészített, tápanyagban gazdag talajjal megtöltve, megfelelő rétegezettséggel akár hőtermelő képességgel is rendelkezik, ami miatt korábban kezdhetjük a konyhakerti termelést.
Ennek a mindössze négy éve a választékba került kerti kelléknek a Covid időszaka alatti forgalma 30%ot növekedett, számolt be Komlós Andor, a Leier ügyvezető igazgatója.
„A bezárások miatt talán rossz időzítésnek tűnt, hogy 2021 tavaszán nyitottuk meg a győri kert bemutatótermünket, de a szinte minden építőanyag iránt tapasztalt érdeklődés, a kertek átalakításához, felújításához szükséges anyagok népszerűségét is hozta. Szívesen szállítunk medence építéséhez előregyártott betonelemeket, de érezhető, hogy a hobbi és konyhakertek térhódításának lehetünk tanúi” – tette hozzá a cég vezetője.
Ha csak erkélynyi kertünk van, ahol nem komposztálhatunk, nitrogén és tápanyaggazdagsága miatt kiválóan használhatjuk a szemétnek gondolt kávézaccot. Tekintettel az egyre aszályosabb hazai nyarakra, talána legkézenfekvőbb megoldás, az esővíz gyűjtésének és hasznosításának jelen tősége akarva-akaratlan is nőni fog.
Összegezve: avarégetés helyett komposztálás, esővízgyűjtés, halkabb gépek használata. És ha a medence mellé kerülő ágyásokon túl mindenki figyel arra, hogy egyegy palackkal ke vesebbet dobjon el, akkor hétmilliárd darabbal lesz kevesebb a feldolgozandó hulladékmennyiség.
Puskás Kata Szidónia