Városi tervek

Mi az egyes vidéki városok megtartó erejének, fejlődésének kulcsa? Újragondolt városszerkezet, zöld-, de még inkább barnamezős fejlesztések, természeti és épített örökség, a közlekedés – ezeket említik körképünkben vidéki nagyvárosok főépítészei.

Szilícium-völgy Pécsen

A 140 000 lakosú várost ma két egyenlő részre szakító, az elmúlt évszázad elején, az akkori város déli szélére épült vasút, a mai történelmi belvárostól délre fekvő, elhagyott ipari létesítményekkel éktelenkedő rozsdaövezet, és a minden elkerülő út ellenére népszerű 6-os főút hármasa jellemezte terület újragondolásában látja Karlovecz Zoltán, Pécs város főépítésze, „Magyarország legszebb vidéki városának” fejlődését.

Varosi tervek 1

A világ nagyvárosaiban a történelmi belvárosokhoz közel gyakran alakul ki a helyi gazdasági élet modern központja, úgy a városi főépítész e fejlesztéssel kifejezetten „szilícium-völgyi víziót” fogalmaz meg. „Az informatika köztudottan a gazdaság fő motorja, így a pécsi Szilícium-völgy szívesen fogadja majd a Pécsi Tudományegyetemről komoly létszámmal kikerülő informatikusokat.”

A 6-os út déli irányba történő áthelyezésével, a vasút terepszint alá vezetésével, a rozsdaövezet rehabilitációjával a történelmi belvárostól mindössze 1-1,5 km-re, gyalog vagy biciklivel is könnyen elérhető, 1 km széles és 3,6 km hosszú, 360 hektáros fejlesztési terület lehet a pécsi Szilícium-völgy.

A kettészakított város egyesítése és annak közösségépítő jelentősége mellett izgalmas városépítészeti lehetőségeit hangsúlyozza Karlovecz Zoltán. Az ide tervezett lakóház, szolgáltató- és szociális intézmény, valamint az irodaház-fejlesztések, a gazdasági életet irányító belváros, az elkövetkező évtizedekben akár 30-40 ezer ember letelepedését is hozhatja.

A területen halad át a Mecsekből lefutó patakok által bőven táplált Pécsi-víz, amelynek vízhozama az elképzelt, akár 30-50 méteresre szélesített vízfelületet is képes lesz táplálni. A köré tervezett erdős park, Pécs Városligete lesz az új városnegyed zöld szabadidős központja. „A város egyesítésével, a barnamezős területek felszámolásával, a kifejezetten az IT-re fókuszáló fejlesztésekkel egy olyan modern, 21. századi városrész létrehozása az elképzelés, ahol lakni, dolgozni és élni is jó.”

Varosi tervek 3

Vissza Hódmezővásárhelyre

 Sebestyén Tibor, Hódmezővásárhely főépítésze a 2021 decemberében már utasokat is szállító, Hódmezővásárhelyt Szegeddel összekötő  Tram-train jelentőségét emeli ki. A tervek szerint az akár 15 percenként induló, és a két város főtere közötti 22 km távolságot kb. 30-40 perc alatt megtevő, kényelmes vonat és villamos kombinációja új perspektívát kínál Hódmezővásárhely számára. Nem csupán a hódmezővásárhelyieknek nyílnak meg a szegedi tanulási, munka- és szórakozási lehetőségek, de a főépítész hisz abban, hogy az elvándorlás megállításán túl a modern közösségi közlekedés a városba való „visszatérés” reális lehetőségeit is hordozza.

„Kedvező folyamatok indulhatnak be a nagyvárosi dugókat kerülő, jobb levegőminőségre vágyó, Szegedet hátrahagyó és a hódmezővásárhelyi vonzóbb ingatlanárakat értékelőknek köszönhetően.” Az építkezések ösztönzése érdekében átgondolt jogszabályi környezet módosításain túl folytatódik a belváros rendezése, közterek fejlesztése, ami a várost még élhetőbbé teszi.

A szakember a város turisztikai vonzerejeként építészetét is kiemelte. Hódmezővásárhely mezővárosként sajátos és egyedülálló építészeti örökséggel és karakterrel rendelkezik: az alföldi téglaépítészet remekei találhatók itt, kb. 300 helyi védelem alatt álló épület, templom, közösségi épület, lakóház.

 

Arra kérdésre, hogy ipar vagy lakásépítés, a főépítésznek egyértelmű válasza volt: mindkettő. A környék inkább az agráriparáról volt híres, de az élhető mediterrán zöld város adta lehetőségek kihasználása mellett komoly terveik vannak a múlt század elején idetelepült, és a rendszerváltás után visszafejlődött ipar újraélesztésére is. A 2017-ben létrehozott 37 hektáros ipari park 4 év alatt megtelt: jellemzően építőipari cégek, alapanyag-előállító, nagyobbrészt nem multinacionális vállalatok települtek ide. „Most újabb területet vontunk be abban a reményben, hogy a kb. 100 ha-ra bővülő ipari park 3-5 éven belül ismét megtelik jellemzően termelő üzemekkel.”

Heves megye: a barokkon túl, a barnamezős revitalizáción innen

A nagyjából 55 000 ember, azaz „egernyi” település lakosságának elvándorlása mellett, a környékbeli, országos jelentőségű műemlékek elmúlt időben befejeződött, vagy éppen zajló felújításait emeli kic a 121 településre rálátással bíró Fajcsák Dénes, Heves megye állami főépítésze. Az Egri vár, a Bazilika, az Érseki Palota , a Líceum vagy bélapátfalvi Ciszterci Apátság megújulása turisztikai szempontból is fontos a környék számára.

Ami pedig a szakember számára – természetesen sok más feladata mellett – a jövőbeli irányokat  meghatározza, az a megye számos pontján található, elhagyott, jellemzően ipari létesítmények hasznosításában rejlő lehetőség. „Újabb területek kiszakítása a természetből semmivel nem indokolható. Gyöngyösön, Hatvanban, Egerben, sőt a kisebb Kerecsend környékén is vannak a hatvanas évekből itt maradt üres, funkciójukat vesztett ipari területek, amelyek okos revitalizációjára már nem csak nyugati példákat láthatunk. E barnamezős fejlesztések nagy előnye a kiépített infrastruktúra, így megspórolva a hosszadalmas közműfejlesztés idejét és költségét. A területek újragondolásával, az épületek felújításával azonnal használható terek, létesítmények alakulhatnak ki.”

Varosi tervek 4

A megye nagyobb, 10-15 olyan városában, ahol a pályázati rendszer és a településre fordítható költségvetés ezt megengedi, jelentősebb fejlesztésekre is van lehetőség. A főépítész azonban fontosnak tartja, hogy a települések vezetése értékként kezelje a környékükön megtalálható, és újrahasznosítható területeket is. Ezek között pl. a parádfürdői Ilona-forrás környékének turisztikai célú, míg a bélapátfalvai cementgyár épületeinek akár ipari célú felhasználása kézenfekvő.

„Olyan Heves megyét szeretnénk, amelynek minden lakója ismeri a hagyományait, érti, megbecsüli épített és természeti értékeit, illetve a szükséges új igények generálta fejlesztések során a legkisebb környezetterheléssel viseltet a területi, és természeti kincsekkel szemben.”

Miskolc: a zöld acélváros magára talál

„A rendszerváltás veszteseként, nehézipara leépítését és nagyjából 50 ezer ember elvándorlását megélt legnagyobb vidéki város, hosszú évek sokkja után mára igazán magára talált” – kezdi Szunyogh László, a város főépítésze. Ki gondolná, hogy a 7. legtöbb hazai vendégéjszakával rendelkező, 155 ezer lakosú megyeszékhely, az egykori acélváros, ma minden területen profitál múltjából és adottságaiból. Arra a kérdésre, hogy lakásépítés vagy ipar, a válasz itt is: mindkettő.

A szakember szerint az ország legészakabbra fekvő, heggyel, vízzel, jó levegővel rendelkező Miskolc a klímaváltozás hatásai között remélhetőleg még sokáig a legélhetőbb nagyváros marad. Ez látszik az idetelepülő iparon, lakásépítésen és turizmuson is. Egyik kiindulópont az M30-as autópálya még idén elkészülő, Miskolcot a szlovák határral összekötő szakasza, az észak–déli európai közlekedési folyosó része, amely az itt futó kelet–nyugati autópályával emeli Miskolcot közlekedési és logisztikai csomóponttá.

A környéken mind zöldmezős, mind barnamezős ipari beruházásoknak van kellő terep, és szerencsére érdeklődés is.

A második meglepő adat: a nagyvárosok között, területéhez viszonyítva Miskolc rendelkezik a legtöbb zöldterülettel. „Úgy szoktuk mondani, hogy a 26 km hosszú főutcánk egyik végéből a másikba a mókus fáról fára haladva el tud jutni.” A lakásépítés jövőjét Szunyogh László részben a kijelölt, és közműfejlesztés alatt álló családi házas övezetek benépesítésében látja. A néha felröppenő hírekkel ellentétben kifejezetten kedveltek a miskolci panellakótelepek, amelyek zöldövezetben fekszenek. „Persze van még mit tenni ezek környezetében is, de ma már közel sem a rossz lakhatás szinonimái.”

Az Avas és a karnyújtásnyira fekvő turisztikai célpontok vonzerején túl, a főépítész az ugyan kisebb, de barokk alapokon nyugvó eklektikus belváros tömb-rehabilitációját emeli ki. A társasházépítési kedvet a belvárosi polgárházak felújítása mellé rendelt új belső szárnyak fejlesztési lehetőségeivel igyekeznek ösztönözni.

Rajki Diána


Nyomtatás