Az évek óta tapasztalt munkaerőhiány mellett az építőipari piaci kedélyeket idén az egyes építőanyagok napi árazása és hiánya borzolta. A megoldások között az állami beavatkozás, a gyártói kapacitásbővítés vagy a kereskedelmi csatornák szigorúbb ellenőrzése is felmerült. Rajki Diána írása, amely a HVG Ingatlan Plusz 2022-ben jelent meg 2021 október 28-án.
Mivel nem a döntően külföldi tulajdonú építőanyag-gyártó cégek extraprofitra való törekvése okozta az építőanyagárak nyár eleji extrém emelkedését, szinte azonnal fókuszba került az állami beavatkozás, az alternatív beszerzési utak számbavétele, és a hosszú távú igények reményére alapozott kapacitásbővítés lehetősége.
Az építőanyag- gyártók, a Covid hatásaitól független, sokat hangoztatott véleménye, hogy annak költség- és időigénye miatt szinte lehetetlen a hirtelen jövő és beláthatatlan ideig tartó szélsőséges keresletingadozásokra kapacitásnövelő beruházásokkal válaszolni. Így a hazai építőanyag-gyártó vállalatok közül csak kevesen dédelgettek beruházási terveket az elmúlt években. Mivel a döntés és a megvalósítás között évek telhetnek el, a kiszámíthatatlan gazdasági környezet nem kedvez a beruházási forintokért az anyavállalatoknál versengő magyar menedzsmenteknek. „Hiába tudják a cégközpontban, hogy működik a magyar gazdaság, mégis nehéz döntéseket átvinni a bizonytalan gazdasági kilátások miatt.” – erősítette meg László Sándor, a Roto Elzett Vasalatkereskedelmi Kft. Vevők és piacok üzletág délkelet-európai vezetője. Ezzel éppen ellentétes, hogy a magyar piacon nyolc építőanyaggyárral, a szerkezetépítéshez a legkülönbözőbb építőanyagokat kínáló Leier Hungária Kft. még a Covid időszaka alatt döntött a keleti országhatárhoz közeli, hajdúszoboszlói tetőfedőanyag gyárának jelentős kapacitásbővítése mellett. A mintegy 4 milliárd forint értékű beruházással napi 30 családi házra elegendő beton tetőcserép gördül majd le a gyártósorról. „Hosszú távon gondolkodunk, így e beruházási döntéssel a tetőcserép üzletágban is az országos ellátás biztosítására törekedtünk.”– mondta Komlós Andor, a cég ügyvezető igazgatója.
Kruchina Sándor, a Magyarországi EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Szövetségének (MEPS) alelnöke szerint az EPS területén egyáltalán nincs kapacitáshiány, a gyártók a fokozott hőszigetelési követelmények életbe lépésével megnövekedő keresletet is ki fogják tudni szolgálni. „Az alapanyag ellátási gondok mára rendeződni látszanak. Vannak ugyan építőanyagok, melyeket idei szállítással már nem is vállalnak a gyártók, EPS anyagokat rövid határidővel tudunk a kivitelezők rendelkezésére bocsátani.” A szakember szerint gyorsabb és olcsóbb polisztirolra cserélni a hasonló funkciójú anyagokat, ha lehetséges, mint gyárat építeni.
Az ingatlanok iránti drasztikusan növekvő kereslet nem magyar sajátosság. „Minden európai piacon megnövekedett az építőanyagok, így a minőségi nyílászárók iránti kereslet, aminek következményeként a bármely országban garantált, átlagosan nyolc hetes szállítási határidő 16-20 hétre növekedett.” – osztotta meg tapasztalatait az Internom Ablak Kft. ügyvezetője Djeri Zoltán, aki szerint jól érzékelhető, hogy Magyarországon a felújításhoz ablakot vásárlók aránya is jelentősen megugrott.
Míg bizonyos termékek esetén a kapacitásbővítés, vagy az exportkorlátozás részben megoldást kínálhat, kérdés, hogy a leginkább érintett acél vagy fa alapanyagok beszerzési lehetőségeit milyen hazai intézkedésekkel lehet kellő mértékben ellensúlyozni.
48% kitettség
Koji László szerint a magyar építőipar kitettségét a mostani helyzet jól megmutatta. A cél, hogy ne importból kelljen beszerezni az összes beépítendő építőanyag 48%-át, az elérendő cél a 30%. Ha gyárépítés, akkor a gazdaságos üzemméret kialakítása érdekében a szakember a V4 országok együttműködésében is lehetőséget lát. Emellett mindenképpen szükséges az építőanyagtermelő kapacitások hazai bővítése, és véleménye szerint a cél elérése érdekében – főleg a kivitelező ipar számára – másodlagos kérdés, hogy ezt magyar tulajdonú cégek vagy multinacionális vállalkozások magyar leányvállalatai teszik. „Tendencia, hogy a nagy generálkivitelező cégek bizonyos termékek esetén saját gyártókapaciátás kiépítésével törekednek az önellátásra, de ez a jellemzően kis- és középvállalkozásokból álló szektor gondjait nem oldja meg. A megoldás sokkal inkább az építőanyag- kereskedések kezében van, akiknek azonnal alternatív és hagyományos beszerzési útvonalakat igénybe véve kell kielégíteni az igényeket.”
Megoldások a küszöbön?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), a nagy áruforgalmat lebonyolító építőanyag-kereskedők képviselőinek és a kormányzat építésügyért felelős szakértőinek közös helyzetértékelés szerint – részben a kormányzati intézkedések hatására – szeptember hó elejétől a kritikus építőanyagok piacán 10-15%-os ármérséklődés már tapasztalható volt. A konzultáción részt vevő kereskedő-szolgáltató nagy vállalkozások megerősítették, hogy az építőanyagok gyártási, beszerzési árainak csökkenését az áruk kereskedelmi áraiban is érvényesíteni fogják, vagyis az a fogyasztók számára is érzékelhetővé válik.
Az építőanyag-gyártás területén dolgozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint az ingatlanárak alakulására nem az építőanyagárak, sokkal inkább a támogatások, és az általuk generált keresleti-kínálati mozgások hatnak, valamint még mindig jelentős a piacon a spekulatív, ill. befektetési jellegű ingatlanvásárlás. Nem segít a helyzeten a munkadíjak munkaerőhiány miatti növekedése sem. Az viszont jól érzékelhető, hogy utóbbi jelenségre az ipar az egyre magasabb szinten előregyártott és élőmunka-szegény termékek körének színesítésével válaszol.