A siker ára - Építési Piaci Prognózis nyomán

A Prognózis szerzői évek óta jelezték a 2020 utáni időszakra a lakásszám csökkenését, amely a vírushelyzettől függetlenül bekövetkezett volna.

A folyamatosan változó támogatási rendszer nem kedvez a hosszú távon családot tervező és lakásproblémájuk megoldását váró embereknek.
Az Építési Piaci Prognózis független, középtávú előrejelzés, amelynek friss kiadása 2020. november végére várható.
Varga Dénes közgazdász, az Építési Piaci Prognózis vezető elemzője jónak tartja, hogy a kormány a laképítési célokat demográfiai célokkal köti össze, de ezt csak hosszú távon, állandó feltételrendszerrel lehet az új lakások számának tartós növekedése szolgálatába állítani. A jelenlegi időhorizont is 2022, amikor lejár a  „falusi CSOK”, a „babaváró hitel”, és most a  régi/új 5 százalékos áfa is. Ezekkel az ad hoc módon hozott intézkedésekkel ugyan a most családot tervezőknek és a befektetési lakásvásárlásra készülőknek kedveznek, az iparnak megrendelést hoznak, de egyben előrehozott vásárlásokat generálnak, és a választásokon túl eső időszakban családot tervezők számára nem nyújtanak perspektívát, ahogy az egy lakáspolitikától elvárható lenne – véli a szakember.
Álljon itt néhány diagram az elmúlt évek lakásépítési élénkítési kísérleteinek elemzésére.

A 2000-ben elindított lakáspiaci élénkítési folyamat tapasztalata, hogy sokkal több engedélyt adtak ki, mint ahány lakás utóbb megépült.
Most is ezt lehet várni, csak most még nagyobb lesz a különbség. Látható, hogy ez a jelenség csak konjunktúra idején jelentkezik. 
Az alsó ábrán azok a városok szerepelnek, amelyek lakosságszáma 2019 közepén legalább 30 ezer fő volt.
Így jól látszik, hogy a település nagysága nem korrelál a lakásépítés mennyiségével. Miközben az 5 százalékos kedvezményes áfának köszönhetően dübörög a lakáspiac, a befektetők a népszerű településeken építenek, míg pl. Ózdon vagy Salgótarjában az élénkítés hatása nem érzékelhető.

 ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEK ÉS KÉSZ LAKÁSOK SZÁMA 2000–2019

FORRÁS: ÉPÍTÉSI PIACI PROGNÓZIS (KÉSZÍTI: BUILD-COMMUNICATION) A KSH ADATAI ALAPJÁN

A NÉPESSÉGSZÁM ÉS AZ ÚJ LAKÁSOK SZÁMÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSE

FORRÁS: ÉPÍTÉSI PIACI PROGNÓZIS (KÉSZÍTI: BUILD-COMMUNICATION) A KSH ADATAI ALAPJÁN

A LAKÁSÁRAK ÉS AZ ÉPÍTÉSI KÖLTSÉGEK NÖVEKEDÉSE
	Az 5 százalékos kedvezményes lakásépítésre igénybe vehető áfa egyáltalán nem csökkentette az árakat, az teljes összegében a lakásprojektek befektetőinél maradt. Az árak emelkedése pedig a befektetési kereslet hatására jóval meghaladta az építési költségek növekedését.
LAKÁSÉPÍTÉST ÉLÉNKÍTŐ INTÉZKEDÉSEK HATÁSA GYŐR ÉS SALGÓTARJÁN ESETÉN
	2000-től az akkori lakáspolitika is igen jelentős területi különbségeket generált, ami a mostani esetben is jellemző, sőt még markánsabb is.  A diagram azt mutatja, hogy Győrben és Salgótarjánban a két lakásépítési élénkítés ciklus intézkedései milyen hatással voltak  a megépülő lakások számára. Az egész országra vonatkozó regionális összehasonlítás a lap Várakozás és torzulás című cikkében (8–11. oldal).
LAKÁSSZÁMOK A VÁSÁRLÁS CÉLJA ALAPJÁN 2000–2019
FORRÁS: ÉPÍTÉSI PIACI PROGNÓZIS (KÉSZÍTI: BUILD-COMMUNICATION) A KSH ADATAI ALAPJÁN	A lakáspiaci élénkítés elsősorban a vállalkozói építkezéseket élénkíti.  Az ábrán látható, hogy a mostani élénkítésnél ez a jellemző 2000-hez képest markánsabban jelentkezik. A lakáspolitika célja nem lehet elsősorban befektetői lakásvásárlások generálása, mert az nem tudja a tartósan elvárt számokat garantálni. Ehelyett a lakás-helyzetük javítása érdekében lakáscélokkal rendelkezőkre kell fókuszálni. Az előrejelzés része az építőipar helyzetéről és kilátásairól végzett kérdőíves felmérés, amelyet évről évre 700-800 szakember tölt ki, a felmérés idén is elindult.

 
Rajki Diána a HVG Ingatlan Plusz 2021 számába írt cikke