A pazarlás visszafogásával jelentős eredmények érhetők el a környezetterhelés csökkentésében.
Rendes ember nem pazarol, és nem szemetel – mondta egyszerűen a nagyapám, majd megfordult és bement a házba. Az ajtóból még visszaszólt: - Ehhez tartsd magad!” Ennél tömörebben nehéz lenne megfogalmazni, hogy miképpen kellene viszonyulnia az embernek környezetéhez.
Gond van a házakkal?
Jelenleg épített házaink túlnyomórészt pazarlóan bánnak az erőforrásokkal, a környezetterhelés pedig főleg a pazarlásból fakad. Épületeink környezetterhelése az energiafelhasználás, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a hulladéktermelés felől vizsgálva is igen jelentős mértékű. Mindezt még jelentősebbnek fogjuk érezni, ha az épületeknek az építőanyagok előállításától, az építkezésen és használaton, üzemeltetésen keresztül a bontásig terjedő teljes életciklusát nézzük.
Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadója szerint a jól megtervezett és működtetett épületekkel jelentős eredmény érhető el a környezetterhelés csökkentésében. Európában a teljes energiafelhasználás 24,6%-a, a hulladéktermelésnek pedig a 36,4%-a köthető az iparhoz, melyben kiemelkedő szerepe van az építőipar- nak. És ez még csak az építés, hiszen a teljes energiafelhasználás 27,2%-a, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 11%-a és a hulladéktermelés 8,5%-a a háztartásokból származik. Egy épület teljes életét, szakszerűen fogalmazva az életciklusát nézve, maga az építés folyamata – természetesen az épület energiafelhasználással összefüggő tulajdonságaitól függően – a teljes kör- nyezetterhelés 50-80%-át teszi ki, míg az energiafogyasztás túlnyomó része a használat közben történik.
Az Európai Unió statisztikái szerint egy átlagos európai háztartásban a teljes energiafelhasználás 64,1%-át a fűtés, 14,8%-át a melegvíz-előállítás, 14,4%-át a világítás, és az egyéb elektromos eszközök, 0,3%-át a hűtés, 0,9%-át pedig az egyéb fogyasztók teszik ki.
Az Építőművészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) október első hétfőjén tartott Építészet Világnapja alkalmából kiadott, Tiszta környezet az egész- séges világért című állásfoglalásában három sürgető problémára hívta fel a figyelmet: ezek a lakhatás, a közterek szerepe és a klímaváltozás sürgető kérdéseire épülnek. Az adatok szerint jelenleg világszinten 1,8 milliárd ember nem megfelelő körülmények között él, ami 2030-ra akár 40% is lehet, valamint az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja szerint a városok, az itt lévő közlekedés és az épületek a globális szén-dioxid-kibocsátás 75%-ért felelősek.
a magyar lakások 95%-a távolról sem felel meg az energetikai előírásoknak
Egyszerű vagy bonyolult?
Első pillantásra nem túl bonyolult kérdés a környezetvédelem: annyi az egész, hogy nem szennyezem Földünket és csak a szükségleteimnek megfelelően használom ki erőforrásait. Ez valóban egyszerű, azonban akad még rengeteg nyitott kérdés. Mit történjen az összegyűlt hulladékkal? Meddig elfogadható a fogyasztás és mikortól tekinthető pazarlónak? Ebben a tekintetben elkél a segítség és útmutatás.
Fenntartható?
Az már mindenki előtt világos, hogy a világ jelenlegi gazdasági fejlődésének társadalmi és ökológiai korlátai vannak, ezért lépni kell. A szakértők megfogalmazása szerint a fenntartható fejlődés a társadalmi létminőség folytonos megvalósulása, anélkül, hogy azt a Föld ökológiai eltartóképességet meghaladó módon növelnénk.
Ez akkor fog megvalósulni, ha amit a környezetbe bocsátunk, az nem haladja meg a környezet befogadó-feldolgozó képességét, amit a környezetből kitermelünk, az nem haladja meg a környezet újratermelő képességét és a nem megújuló erőforrások felhasználásának mértéke nem haladja meg azt az ütemet, amilyen arányban helyettesíteni tudjuk ezeket megújuló erőforrásokkal.
A fenntartható építés
A fenntartható fejlődés egyik igen lényeges eleme a fenntartható építés, aminek a főbb szempontjai a takarékosság, a megújuló erőforrások használata, az újrahasznosítás, a környezetvédelem, az egészséges anyagok használata, a fenntartható termelés, a helyi források igénybevétele és az építés hosszú távon is elfogadható minősége. A világon, de Magyarországon is rendkívül nagyok a szélsőségek: a magyar lakások 95%-a távolról sem felel meg az energetikai előírásoknak, míg a legmodernebb technológia beépítése ma már természetes a főváros high-tech irodafejlesztéseinél.
Az el nem fogyasztott energia
A globális felmelegedés fő oka a szén-dioxid-kibocsátás, többek között a szén és az olaj égetése. Ha épületeinket vesszük górcső alá, a szakemberek egyetértenek abban, hogy a hőszigetelés jelentősége többek között a káros kibocsátás nagymértékű csökkentésének esélyét kínálja.
A legnagyobb energiamegtakarítás és a CO₂ kibocsátásának csökkentése az épületek megfelelő hőszigetelésével érhető el. Minél kevesebbet kell fűteni, annál kisebb a CO₂-kibocsátás, a legjobb energia az, amit nem kell felhasználnunk!
A megfelelően tervezett és kivitelezett hőszigetelés tehát nem más, mint aktív környezetvédelem.
A fenntarthatóság nem csak energiatakarékosság
Nem szabad azonban a környezet terhelésének kérdését csak az energiahordozókra és a nyersanyagokra szűkíteni. A fenntartható egészséges környezet igénye kiterjed például zöldfelületeink megőrzésére, vízkészletünk megóvására, a különböző egyéb ártalmak, például a mérgező vagy allergén anyagok kiküszöbölésére, és amiről hajlamosak vagyunk gyakorta megfeledkezni, a zavaró zajterhelés elkerülésére is. Vannak olyan új fejlesztésű berendezések és épülettechnikai megoldások, amelyek tökéletesek ugyan energiatakarékossági szempontból, az általuk kibocsátott zaj miatt azonban minden színes címke ellenére sem tekinthetők környezetbarát megoldásnak.
Mi lesz a sittel?
Nem tartozik a teljesen megoldott problémák közé az életciklus végén keletkező hulladék kezelésének kérdése sem. Különösen szigorú előírások vonatkoznak a hulladékok egy kiemelten kezelendő csoportjára, a veszélyes hulladékokra.
Ezek közé tartoznak a ma még sok tetőn látható azbeszttartalmú palák, a bitumenzsindely és a bitumen hullámlemez. Az építtető könnyen eltéved a dúsan burjánzó jogszabályok sűrűjében és hamar vét nagyon súlyos összegekbe kerülő hibát. Vannak építőanyag-gyártók, főleg tetőfedőanyag-forgalmazók, akik felismerték, hogy a környezetre ártalmas veszélyes hulladék szakszerű eltávolításában a vevőnek nyújtott segítség, mintegy szolgáltatásként üzleti előnyt jelent számukra. Ez is jó irány.
Tóth Balázs