Mérlegen az energiamegtakarítás

Egy lépéssel közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy az energiatakarékos, jobb szerkezeti anyagokkal épült ingatlan értékesebb legyen a piacon.
De mennyibe kerül megfelelni a korábban beharangozott követelményszint-változásnak?
Rajki Diána a HVG Ingatlan Plusz 2021 számába írt cikke.

Évek óta tartó folyamat finisében vagyunk: jövő-re hivatalosan csak közel nulla energiaigényű épület fejezhető be. Tény, hogy az ilyen épület csak minőségi építőanyagokkal és szerkezetekkel, szakszerű kivitelezéssel valósítható meg. Egyszerűen szólva, a korábbiaknál jobb házat kell építeni, ami logikusan az építési költségek emelkedését hozza magával. A valóságban akkor igazán költséges a drágának hitt energiatakarékos ajtó, ablak, hőszigetelés vagy gépészet, ha kiderül, hogy mégsem jó. Távolabbra tekintve, a minőségre való törekvés, akár a kétes minőségű építőanyagok visszaszorulását és a hozzá nem értő kivitelezők kontraszelekcióját is hozhatja.

Ami jobb, az bizony drágább
Ha az energiatakarékosságot célzó beruházásokat néz-zük, a vevőket a drága nyílászárók és kazánok, a valósze-rűtlenül vastag hőszigetelések képe rettenti. Jogosan? Ha egy percre nem vesszük figyelembe, hogy előírás miatt kell jobbat építeni, akkor marad az, hogy ami jobb, az bizony értékesebb is lesz. Tekintsünk át az elvek mögött húzódó, beárazható döntésekből néhányat!

Vastagabb hőszigetelést! De mennyivel?
Valóban a leginkább kézenfekvő a hőszigetelés vastag-ságának, vagy minőségének változtatása. A manapság használatos, anyagminőségtől függően 10 cm körüli átlagos homlokzati hőszigetelést figyelembe véve ez nem elkerülhető, ám a várt eredmény az épületszerkezetek energetikai finomhangolásán múlik: helyesen kiválasztott nyílászárókra, jól kialakított gépészetre is szükség van.
Általánosságban igaz, hogy csak az egyik vagy másik kevés lesz.

bachl merlegen az en 01 kep 1280x720px 02 A teljes épületszerke zetet figyelembe véve kell dönteni a plusz ráfordításokról.


Ha polisztirol vagy szálas anyagról van szó, homlokzati hőszigetelésnél a jelenleg használatosnál átlagosan kb. 25-30 százalékkal szükséges növelni az anyagvastagságot, ami az építkezés teljes költségét és a mai árakat nézve elenyésző összeg.
Példaként egy 120 m2 alapterületű, földszintes, nyeregtetős épületen néztük meg, milyen mértékű a hőszigetelések vastagságának szükséges növekedése, és ez milyen többletköltségeket eredményez a különböző épületszerkezeteknél.
A kiadások növekményét kizárólag a hőszigetelések vas-tagságának változása teszi ki, a munkadíjak, állványozási költségek, kiegészítők árai normális piaci körülmények között változatlanok.

Polisztirol: alig 1% különbség
A többletköltség, amely a szigorúbb hőtechnikai szint teljesítéséhez szükséges, tehát bruttó 650 000 Ft. Figyelembe véve a jelenlegi új építésű ingatlanokra jellemző négyzetméterárakat, ez egy önálló családiház esetén 5500 Ft emelkedést jelent, amely a jellemző 500-750 000 Ft/m2 áraknál 0,75-1,5 százalékos pluszkiadással jár.
Többszintes társasházak esetén a négyzetméteren-kénti költségnövekedés még ennél is kedvezőbben alakul. Az egymást is fűtő lakásoknál sokszor csak egy homlokzatfelületet kell hőszigetelni, az emeletközi födémeknél pedig csak lépéshangot kell csillapítani. Épülettípustól függően, a fenti költségek felével, esetenként negyedével lehet számolni, azaz 1300-2500 Ft/m2 árról beszélünk, amely a jelenlegi 600-900 000 Ft-os négyzetméterárakhoz képest elenyésző, még a 0,5 százalékot sem éri el.
Itt kell ismét felhívni a figyelmet a teljes épületszerkezetben való gondolkodásra. Nem szükséges minden felületen vastagabb hőszigetelést választanunk, és ha tetőt hőszigeteljük a födémet már nem kell. Így nem feltétlenül kell minden tétellel számolnunk.

 Polisztirol hőszigetelést az épület szinte bármely részén használhatunk.

ÉpületrészVastagságváltozásA különbség
bruttó ára
Homlokzat

30 cm vastag modern vázkerámia téglára 10 cm helyett
16 cm polisztirol

210 000 Ft
Lábazati fal 25 cm vastag vasbeton lábazatra zártcellás polisztirol hőszigetelésből plusz 6 cm 135 000 Ft
Talajjal érintkező padló Plusz 6 cm expandált polisztirol 175 000 Ft
Padlásfödém Vízszintesen fektetett polisztirol, vagy kőzetgyapot
24 cm helyett 31 cm
130 000 Ft

FORRÁS: BACHL HŐSZIGETELŐANYAG-GYÁRTÓ KFT.

Szálas hőszigeteléssel sem túlzás
Az elmúlt évek a kőzetgyapot homlokzati hőszigetelések vastagságában pozitív változásokat hoztak. Az alkalmazott átlagos vastagság homlokzat esetén már most 12 cm, amelyhez csupán 3 cm-rel több a jövőre ajánlott. A szálas hőszigetelő anyagot döntően magastető-, homlokzat- és padlásfödém-szigetelés javítására érdemes használni. Példánkban 144 m2 magastetővel, 122 m2 homlokzattal, és 120 m2 pad-lásfödémmel számoltunk. Utóbbi esetén az alapterület a tetőtér hasznos alapterületétől is függ, így egy nagyobb ingatlanra vetíthető a négyzetméterenkénti költségnövekmény, amely még az előzőekben látottnál is kisebb.
A hőszigetelési vastagságok változása tehát itt sem túlzó, de az ezáltal generált megtakarítás bőségesen fedezi a ráfordítást.

Szálas hőszigetelések felhasználási területei 

ÉpületrészVastagságváltozásA különbség
bruttó ára
Homlokzat

30 cm vastag modern vázkerámia téglára 12 cm helyett 15 cm ajánlott, a legtöbb homlokzati falszerkezet ezzel teljesíti az előírást

203 000 Ft
Padlásfödém Két rétegben fektetett üveggyapot 25-30 cm vastagságban ajánlott, ez
+10 cm az eddigi 20 cm helyett
139 700 Ft
Tető A szarufák közötti, átlagos
15 cm vastag üveggyapoton túl a szarufák fölé további 10 cm hasonló anyag ajánlott
158 750 Ft

FORRÁS: KNAUF INSULATION KFT. Az országszerte elérhető bruttó árak gyártóként kismértékben különbözőek lehetnek.

Ablakmatek
A megfelelő minőségű ajtók és ablakok mindig is az építkezés egyik komoly tételét jelentették, de a magára valamit is adó építkező már eddig is 1,15 W/m2K értékkel rendelkező nyílászárót épített be, így itt nem beszélhetünk a hőszigetelési vastagságokhoz hasonló költségnövekedésről. Nézzünk meg egy másik szempontot. Maradva a példánál, egy átlagos új építésű 120 m2-es családi ház üvegfelülete 30 és 40 m2 között mozog és kb. 20 méterenként szakítjuk meg a falat nyílászáróval. Rossz minőségű ablak kiválasztásával minimum egyméteres sávon fogjuk rosszul érezni magunkat, mert hideg lesz, húz az ablak, tehát roszszul kihasználható lakórész keletkezik.

Így a 120 m2-es házunk 20x1 méteres (20 m2), azaz egy teljes szobányi terület árát kidobtuk a szelelő ab-lakunkon. A példában említett 600 000–900 000 Ft-os négyzetméterárral ez az összeg 1,2-1,8 millió fo-rintot tesz ki. – Nem kérdés, sok szempontól jobban járt volna a megrendelő, ha ezt az összeget inkább egy jobb nyílászáró beszerzésére fordította volna. Beruházók is megerősítik, ma már a vásárlók tuda-tosabbak, és megnézik például az ablak márkáját és az alapján igyekeznek megítélni minőségét – mondta el az elemzése végén Monostori Gábor, az Internom Ablak műszaki vezetője.

Hűtés, fűtés és melegvíz-készítéshez szükséges berendezések költsége

Megújuló energiaforrássalMűszaki megoldásRendszer bruttó ára
Melegvíz-készítés Termikus szolár rendszer, vagy hőszivattyús használati melegvíz-tároló 600–800 000 Ft
Fűtés és hűtés Helyiségenként elhelyezett levegő-levegő szivattyúk, ún. split-klíma egységek 800–1 000 000 Ft
Fűtés és hűtés és melegvíz-készítés Hőszivattyús rendszer 3–4 000 000 Ft

FORRÁS: VAILLANT SAUNIER DUVAL KFT.

Megújuló részarány teljesítve
Komoly felhördülést és némi építésiköltség-növekedést is hozott néhány évvel ezelőtt a kondenzációs kazánokra való áttérés.
Most az épület energiafel-használásnak 25 százalékát kitevő megújuló ener-giaforrások alkalmazása borzolja a kedélyeket időről időre. Ugyan számos megoldás létezik és a gépészeti beren-dezéseket gyártó cégek is felkészültek – a használati meleg víztől a hűtés/fűtés biztosításáig alkalmas berendezések sora áll rendelkezésre –, szakemberek mégis egyetértenek abban, hogy ezt az elvárást teljesíteni a mai magyar valóságban komoly kihívásnak tűnik. A társasházi lakások a példában szereplő 120 m2-es épület átlagos igényénél jóval kisebb, egyes családi házak pedig jóval nagyobb igénye miatt a Vaillant szakértője szerint nehéz a követelményszint változásához köthető átlagos költségnövekményről beszélni, de az igénytől függően bruttó 600 ezer és 4 millió Ft közötti beruházással kell számolni egy új építésű épület megújulóenergia-hasznosító berendezései esetén. Mindez 1-5 százalék építésiköltség-növekményt jelenthet, de így már az előírt megújuló energia részarány is teljesíthető.

Már csak pár hónapra van a közel nulla energiafel-használású épületek kora – de csak ha újat építünk. A hőszigetelésre, jobb ablakra vagy gépészetre költött pluszösszegeket nem csupán teljesített szabványértékek, hanem több más előny mellett a beltéri komfortérzést is növelik, és a fenntartási költségek is csökkennek.



Nyomtatás