Fák és vonatok

Számtalan feladat várta a februárban kinevezett építészetért felelős csapatot a fővárosi városházán.
Erő Zoltánnal, Budapest Főváros főépítészével beszélgettünk. Rajki Diána a HVG Ingatlan Plusz 2021 számába írt cikke.

Erő Zoltán, a 2020 február elején kinevezett főépítész, akit korábban a 4-es metró generáltervező irodájának vezetőjeként ismerhettünk meg, öt pontból álló tématervet vázolt fel a városvezetésnek. A főváros csodálatos épületvagyonnal, komoly kihívásokkal kecsegető fejlesztési tervekkel rendelkezik, a legfontosabb mégis a város élhetőségének javítása, amelyben a közlekedés és zöldterületek fejlesztése fontos szerepet játszik. 

A műszaki infrastruktúra fejlesztéséhez a hivatali háttér kialakítása még nem teljes, mert eddig az ilyen fejlesztések felelőse a nem a fővároshoz tartozó Budapesti Városfejlesztési Központ volt.
Erő Zoltán szerint a budapesti városházán lévő szakértői csapat szakmai véleményére egyre több témában számítanak. 

A városrehabilitáció kapcsán szóba került a „Tér-köz” pályázat megújulása, ahol cél a rendszer színesebbé és zöldebbé tétele. A főváros és a kerületek együttműködésén alapuló, Finta Sándor által beindított projekt mellett a szakember a sokrétű Budapest Szíve projektet említi még. A közeli múlt kedvenc tervei között pedig a Havanna lakótelep nemrégiben átadott új piacát emeli ki. – Pont erről szólt a „Tér-köz”: egy kisebb beavatkozás, mint az élettér megújítása a helyi közösségépítés kulcselemévé válhat. 

Aktuális téma a rozsdaövezeti akcióterületek országos kijelölése. – A kármentesítés nagyon fontos, de a figyelmet némileg elvonja a barnamezős rehabilitáció lakásépítésre ígért 5 %-os áfája, ami csak egy elem. Egy ilyen területen sok mindennek, a közlekedésnek és a szociális infrastruktúrának is meg kell épülnie. A lakásépítés része valóban vonzó, ez 4-5 ezer új budapesti lakás építését jelentheti évente, amivel Budapest visszatérhet a 8-9 ezres lakásszámhoz. A jogalkotási folyamat beindult. 

havanna hetivasar hvg cikkTér-Köz Program: Havanna Hetivásár
Tervezők: Láris Barnabás, Keller Ferenc
Fotók: Koródi Zoltán, Böröcz Péter, Jankovits Vera
Card image cap
Erő Zoltán
Fotó: Fővárosi önkormányzat

Ha Budapest jövőjéről, élhetőségéről van szó, a zöldterületek és a közlekedés helyzete gyorsan a beszélgetés fókuszába kerül.

 

Az elkövetkező évek feladataként Erő Zoltán a déli körvasút kiépítésének programját említi, új állomásokkal, új híddal. – Ez egy nagyon izgalmas program.
A közlekedésfejlesztés területén vannak nagy léptékű beruházások, alapvetően a kormányzat szervezésében, a Budapest Városfejlesztési Központ irányításával. Nagyon fontos, hogy pl. a Galvani híd kapcsán tudjuk véleményezni a kormányzati elképzeléseket, amelyre látunk nyitottságot.

A kormányzat prioritása az elővárosi közlekedés javítása a nagyvasutak és a HÉV összekötésével, így pl. a szentendrei, a dunaharaszti, a váci irányok fejlesztése. – Ez a kimondott cél, mert az üzenet az, hogy a közúti közlekedés infrastruktúrájának fejlesztése nincs napirenden. Naponta 200 000 autó érkezik Budapestre ingázó forgalomban, irreális lenne további budapesti parkolófejlesztésekben gondolkodni, helyette csak a vasút lehet valódi alternatíva.

-A helyzetre az európai nagyvárosok példája, az elővárosi vasutak föld alatti összekötése kínálhat megoldást. Az 5-ös metrónak is nevezett közlekedési folyosó valójában a szentendrei, ráckevei és csepeli HÉV-ek föld alatti kapcsolatát jelenti, erről nagyjából 15 éves távlatban érdemes gondolkodni. A Nyugati és a Déli pályaudvar szintén nem felszíni összekötésére 20-25 év tűnik reálisnak.

-A közlekedés kapcsán még két téma kerül szóba. Az egyik, a várossal szem-beni régi adósság a 3-as metró északi meghosszabbítása. Ennek tervein már dolgoznak, de ami – sok más beruházáshoz hasonlóan – csak kormányzati finanszírozással valósulhat meg, hiszen a fővárosnak nincs elég forrása egyetlen ilyen nagyságú fejlesztésre sem. A másik pedig a Lánchíd után következő hídfel-újítás, a Petőfi hídé.

Időszerű a kerékpársávok kérdése is. Az ideiglenesen kijelölt biciklisáv-ok megtartása kapcsán a főépítész szerint pl. a Bartók Béla úton, vagy a Villányi úton nincs különösebb vita, nem úgy, mint a Nagykörúton, ahol jelenleg kompromisszumos, nem végleges megoldás született. Kérdéses szakasz az Üllői úti is, amely sze-rencsétlen módon a városból kijutni szándékozó autókat akadályozza. – Ez is azt mutatja, hogy mennyi autót engedünk a városba. A fenntarthatóbb városhoz hozzátartoznak a kerékpár-sávok, de szükségszerű a jelenleg zajló egyeztetés az autósok és biciklisták között.

Budapest élhetősége a közlekedésen és a zöldterületeken múlik, amelyeknek azonban alapvető városépítészeti öszszefüggései és számtalan aspektusa van. Ahogy pl. egy új híd lehajtó sávjainak sem csak funkcionálisan szükséges mű-ködnie, hanem méltónak is kell lennie a környezethez is.

  


Nyomtatás