ÉPÍTKEZŐK CÉLJAI | FELMÉRÉS | FELÚJÍTÁS, KÖRNYEZETVÉDELEM
Energiamérlegen a fejlesztések
Rajki Diána - HVG Ingatlan Plusz 2026 (megjelenés: 2025. október)
A minél kisebb ökológiai lábnyomú épületekre való törekvés részben fejlesztésre sarkallta az építőanyag gyártókat, de volt, akinek csak le kellett porolni egy-egy műszaki megoldást. Fenntarthatóság a gyakorlatban.
Nemcsak a globális építőipari vállalatok jutottak túl több lépéssel azon, hogy fenntarthatósági elveiket kifüggesszék a vezérigazgatói tárgyalóban, vagy eleget tegyenek az éves jelentéseik mellett kötelezően elkészítendő fenntarthatósági riportok tartalommal történő megtöltésén. A jól hangzó, mélyebb értelemmel is bíró, ám második olvasásra is néha üres szólamoknak tűnő elkötelezettségeiket összefoglaló vállalásaikat szükségszerűen tetteknek kellett követnie. Szakértők szerint a folyamat során előfordulhat, hogy az energiamegtakarítási céllal bevezetett intézkedések először éppen ezzel ellentétes eredményt hoznak. Egy azonban biztos, nem az áramszámlán szereplő összegnek kell kisebbnek lennie, hanem a felhasznált energiamennyiség csökkentése a feladat. Leegyszerűsítve: energiamegtakarítás a gyártás során és a késztermékbe – esetünkben az építőanyagokba, így az épületekbe – beépült energia tekintetében. Végeredményben pedig cél, hogy a kevés energiával előállított, minél kisebb ökológiai lábnyomú termékekkel a mai előírásoknak is megfelelő, alacsony energiafelhasználású épületek készüljenek. Az évek óta rendkívül kis számban épülő új lakások ezeknek az elveknek döntően meg is felelnek. 2024-ben mindössze 13 295 lakás épült a nemzetközileg is elismert számítások szerinti 40 000 helyett. Ennél nagyobb probléma az elavult, felújításra szoruló épületállomány, amely nagyjából 3,8 millió otthont jelent.
Ha az ország globális energiafogyasztását nézzük, a magyar épületállományban rejlő potenciál megkérdőjelezhetetlen. Tény, hogy az energiafelhasználás mintegy 40%-a az épületeinkhez köthető, valamint az, hogy a magyar háztartások 86%-a energetikai korszerűsítésre szorul. Ma 350-400 000 háztartás él ún. energiaszegénységben. Ez az a réteg, amely sok más mellett az energetikailag felújításra szoruló otthonában a jövedelméhez képest aránytalanul magas rezsit fizet. Sajnos ez az a réteg, amely az elmúlt évek államilag dotált felújítási programjaiból saját erő vagy hitelképesség hiányában kimaradt, így önerőből a kitörési esélye ebből a helyzetből szinte lehetetlennek látszik. Az építőipar fejlesztéseinek iránya nem kérdéses, a piaci potenciál is jelentős. A fizetőképes kereslet tömeges megjelenése azonban egyelőre még várat magára, jóllehet az építőipar a feladat elvégzéséhez szükséges és a fejlesztéseknek köszönhetően innovatív műszaki megoldások egész sorát kínálja.
Az első vagy inkább a nulladik lépést az építőiparban is a gyártómű energiafelhasználásának csökkentése jelenti. Ennek érdekében a megújuló energia használatát célzó beruházásokra és a folyamatok optimalizálására van szükség. Ezzel párhuzamosan a termékfejlesztési részlegeken az elmúlt 10 évben zajló munka két területre fókuszált. Az innováció részben az építés gyorsaságát és a szükséges előmunka csökkentését célozta, részben pedig a gyártók igyekeztek a termékeikben az újrahasznosított alapanyagok arányát növelni. Emellett egyre több cég deklarálja, hogy mindent megtesz a körforgásos gazdaságba való becsatlakozás érdekében, amelynek része, hogy saját termékeit minél szélesebb körben újrahasznosíthatóvá alakítja.
A teljesség igénye nélkül szemléztünk néhány innovatív építőipari megoldást azok közül, amelyek választ adnak a fenntarthatóság egyes kérdéseire, a gyors és energiatakarékos építkezést, vagy éppen a alacsony energiahasználatot igénylő működést szolgálják.
Talán a legkézenfekvőbb először egy pillantást vetni a műanyagokat tartalmazó építőelemekre, hiszen a műanyagok talán a legnehezebben törtek ki a „nem környezetbarát anyag” sztereotípiából.
Ezzel szemben nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy például a mai műanyag nyílászárók kinézete, tartóssága vagy éppen teljesítménye már régen nem összevethető az olcsó, és ezt a látszatot is keltő elődjeivel. A műanyag alapanyagú épületszerkezeteket gyártók, így az ablakgyártók is kiemelt figyelmet fordítanak a környezettudatos működésre, a környezetterhelés csökkentésére, és ennek a termékeikben való megjelenítésére is. Ezek között példaként említhető a műanyag ablakprofilokat gyártó, német Gealan, amely korábban is jelentős arányban használt újrahasznosított anyagokat, és amelynek termékeivel a hazai ablakgyártó üzemekben minden harmadik magyar ablak készül. A CO₂-optimalizálás terén a cég innovációjának történetében mérföldkövet jelentett, hogy 2025-től nem csupán a profilmagban, de igény esetén a profil külső rétegében is bio-alapú PVC-t alkalmaznak, amely a fosszilis alapanyagokat kiváltva, megújuló biomasszából készül. A gyártás során alkalmazott ún. tömegmérleg-rendszer (mass balance) biztosítja, hogy a bio-alapú PVC felhasználása nyomon követhető legyen, a végtermék minősége és teljesítménye pedig változatlan maradjon. Az ún. „Balance” műszaki megoldás egy válaszható opció, azaz nem minden Gealan-profil készül ma még az otthonok ökológiai lábnyomát és a CO₂-kibocsátás mértékét csökkentő biomassza hozzáadásával.
A műanyag egy másik megjelenési formája az építőipar egy egészen más területén évtizedekkel előzte meg a korát. A 2000-es évek elején került a piacra, az azóta, 25 év után is egyedülálló, 100%-ban famentes, műanyag zsaluhéj, amely gyakorlatilag végtelen számú felhasználási lehetőségének köszönhetően jelentősen csökkenti az eldobható fa zsaluzatok alkalmazásának szükségességét.
A bármennyiszer javítható, ezért korlátlan élettartamú, újra és újra felhasználható alumíniummal gyártott műanyag zsalutáblákról akkor még maga a gyártó, a Meva szakemberei sem gondolták, hogy az innováció több mint 20 év múlva, a fenntarthatóság és az energiatakarékosság korában válik igazi piaci értékké. A műanyaggal történő zsaluzás tartósságát mutatja, hogy a 25 évvel ezelőtt gyártott zsaluhéjak egy részét még ma is használják. A zsaluzott építkezések összességének energiafelhasználására pedig az is jó hatással lehet, hogy a műanyag zsaluhéj nyújtotta előnyök a kisebb kivitelezők számára is elérhetők.
 |
| A 25 évvel ezelőtt gyártott zsaluhéjak egy részét még ma is használják |
De nem egyedül a műanyag zsaluhéj előzte meg a korát. A mintegy 80 éves, faforgács és beton összetevőkből álló masszív építőanyaggal, a Durisollal kiváló hanggátló képessége miatt a leggyakrabban forgalmas utak mentén zajvédő falként találkozhatunk. Ez a tulajdonsága lakások építésekor is hasznos, és megfelelő hőszigeteléssel párosulva, vagy éppen falpanelként felhasználva több aspektusból is megfelelő válasznak tűnik a fenntarthatóság kérdésére. A Durisolt, amely alkotóelemeinek köszönhetően a német Natureplus minősítést is elnyerte, ma már a legmodernebb technológiával gyártják és akár integrált hőszigeteléssel kombinálva kerülhet családi házas építkezésekre.
A Natureplus (www.natureplus.org) független német minőségbiztosító intézet minősítését olyan építőanyagok kaphatják meg, amelyek előállításuk során nem igényelnek jelentősen környezetterhelő eljárást, legalább 85-%-ban megújuló nyersanyagot tartalmaznak, beépítésük során hozzájárulnak az épített környezet védelméhez, alkalmazásuk javítja a lakókomfortot, és elbontásukkor nem keletkezik veszélyes hulladék.
Apropó, falpanelek alkalmazása.
A gyors kivitelezésből adódó energiamegtakarítás egyik kulcsa a magas szinten előregyártott, kevés élőmunka felhasználásával előállított termékek használata. Ilyenek a különböző anyagokból készülő falpanelek. Az említett Durisolon kívül érdemes kiemelni az előregyártott vasbeton kéregszerkezeteket, falakat és födémeket, amelyből a könnyűszerkezetesekhez hasonló gyorsasággal épülnek a családi házak (cikkünk a gyorsházakról a …. oldalon).
Ha már a falazatnál tartunk, érdekes új megoldás a Baumit önfeloldó zsákban forgalmazott all- in betonja. Ez az innovatív anyag a zsákkal együtt kerül a betonkeverőbe, ezzel gyorsítja a munkát, valamint a csomagolóanyag ilyen módon történő felhasználásával egyidőben oldja meg a környezetterhelés csökkentésének és a keletkező por mennyiségének kérdését is.
Visszatérve a műanyagokra érezhető, hogy sok, ezzel az anyaggal dolgozó cég kötelezte el magát a körforgásos gazdaság és az újrahasznosítás elvei mellett, azaz kiemelten foglalkoznak a műanyag hulladékok feldolgozásával és újrahasznosításával. Így működik a különböző alapanyagú hőszigetelő termékeket gyártó Ravago is, ahol célként tűzték ki a műanyag hulladéknak a gyártási folyamat során történő optimális újrahasznosítását.
Az már szinte alapnak számít, hogy az energiaigényes gyártóegységek tetején vagy környezetében megjelennek a napelemrendszerek. Ugyan vannak sokkal energiaigényesebb területek is, mint a hőszigetelés gyártása, de a Ravago XPS hőszigetelő anyagok előállításánál kb. 20%-ban megújuló energiát használnak. Vannak már olyan gyártóüzemek is, ahol ez az arány 100%.
A fenntarthatósági törekvések között érdemes figyelembe venni az átgondolt logisztikával elérhető energiamegtakarítást is. Jó példa erre a felvevő piachoz közel telepített gyártóüzem: a hőszigetelést gyártó cég Balatonfűzfő után Alsózsolcára telepített gyára, vagy a Gealan nemrégiben üzembe helyezett, 100%-ban automatizált magasraktára a németországi Tannában. Utóbbi működése során az üzem 2024. májusi használatba vétele óta a targoncák több mint 10 000 üzemóráját takarította meg, ami 17,8 kg/h-val csökkentette a gyár CO2-kibocsátását.
 |
| A Gealan nemrégiben üzembe helyezett, 100 százalékban automatizált magasraktára a németországi Tannában |
A napelemek telepítése kapcsán érdemes egy új trendet is megemlíteni. Az ilyen szerkezetek először a tetőket, később pl. a mezőgazdasági üzemek környezetében a nagyobb, szabad földterületeket borították be. Napjainkban pedig egyre több árnyékolt parkoló tetőszerkezetén jelennek meg ezek a megújuló energia hasznosítására alkalmas eszközök, amelyek az ott kialakított elektromos töltőpontok energiaigényén túl is termelhetnek áramot.
Ez a tőlünk nyugatabbra már elterjedt műszaki megoldás, a napelemmel szerelt parkolók szerkezete az akár 30%-kal kevesebb alapanyagot igénylő, hidegen hengerelt acéltechnológiával csarnokokat építő Frisomat fejlesztése. Az igény az árnyékolással kombinált energiatermelésre minden bizonnyal itthon is ugrásszerűen nőni fog.
 |
| Egyre több helyen jelenhetnek meg a parkolók tetőszerkezetével egybeépített napelemek |
2024 óta csak ún. közel nulla energiaigényű otthonok épülhetnek, ami azt jelenti, hogy az épület legalább A vagy annál jobb besorolású kell legyen, azaz az egy négyzetméter alapterületére jutó éves energiafogyasztása nem haladhatja meg 76 KWh/m²-t.
Miközben jogosan az új építésű otthonokra igen szigorú előírások vonatkoznak, tény, hogy a magyar épületállomány 86 % -a D vagy annál gyengébb besorolású, azaz energetikai korszerűsítésre szorul. Egy-egy ilyen felújítás általában komplex gondolkodást igényel, és az épület alapvető szerkezetei közül legalább kettőt szükségszerűen érint. Így például egyidőben szükséges lehet a falazat hőszigetelése és a nyílászárócsere, vagy tetőszigetelés és a homlokzati hőszigetelés. Ugyanakkor ne feledkezzünk el arról sem, hogy a legtöbb esetben a gépészeti korszerűsítés is elengedhetetlen. Panelházak felújítása során a nyílászárók cseréjét és a homlokzati hőszigetelést gyakran kíséri a közös használatú elavult, gyakran régen nem működő szellőzőrendszer cseréje, a központi elszívó ventilátor helyére új tetőventilátor beépítése. Az új tetőventilátor, amely légcsatornán keresztül kapcsolódhat a vizes helyiségekben beépített szabályozott légelvezető elemekhez, fordulatszám szabályozással reagál az épületen belül jelentkező nyomáskülönbségekre, így alkalmazkodik az aktuális szellőztetési igényekhez. Ez a komfortérzetet javító szellőzési megoldás az egyes lakásokban eltérő mértékben is képes hozzájárulni az energiafelhasználás optimalizálásához. Ilyenkor az energiafelhasználás további optimalizálása érdekében a nyílászárókba is célszerű páraszabályozott légbevezető elemeket elhelyezni.
Király Tamás, az Airvent lakossági üzletágvezetője szerint ez a panelépületek felújításánál már alkalmazott műszaki megoldás a fenntartható és energiahatékony működés iránti igény növekedésével egyre szélesebb körben – új társasházaknál, sőt akár családi házaknál is – elterjedtté válhat. Új épületeknél, az energiahatékonyság további növelése érdekében lakásonkénti hővisszanyerős szellőzőberendezés áll rendelkezésre - a korszerű szabályozás és a hővisszanyerő révén – a fűtés és hűtés energiaigényét jelentősen csökkentheti, így a jövőben még gazdaságosabb üzemeltetést, energiamegtakarítást tesz lehetővé.